Az mára teljesen megszokott, már-már mindennapos dolog, hogy az emberek egy része irtózik a pókoktól, retteg a bezártságtól vagy épp a magasságtól. Azt is tudjuk, hogy nem mindenki bírja a sötétséget, a vizet vagy éppen rosszul érzi magát, ha rovarok jelennek meg körülötte. A fóbia szó előfordulása a pszichiátriában irracionális lekötelező félelmet jelöl valamitől, az orvostudományban ennek megfelelője a hiper érzékenység (hyperszenzivitás). Igaz, hogy vannak reális félelmeink, amelyek ösztönösen megvédenek bennünket. Azonban, ha félelmeink irracionálisak, azokat próbáljuk meg legyőzni, ha kell, forduljunk orvoshoz és kérjünk segítséget! A félelemtől való megszabadulás megkönnyíti a hátralevő életünket. Nemcsak fellélegezhetünk, de emellett egy nagy adag önbizalomra is szert tehetünk.
A Cathisophobia – Leüléstől való félelem. Az ebben a fóbiában szenvedő alany magától az ülő helyzettől irtózik, ezáltal kerül minden olyan feladatot, munkát, tevékenységet, amelyben ülni kell, ide értve az autóvezetést és a vécézést is.
A Phanphobia – Félelem mindentől. Bőven elég, ha egy fóbia is megkeserítheti bárki életét – például ha fél a kígyóktól – de legalább csak egy dologra irányul, és ezt célirányosan el is tudja kerülni. Akik viszont phanfóbiások, azok számára nincs menekvés. A szenvedők szorongása nem kapcsolódik egyetlen dologhoz sem, így az egész életüket rettegésben élik le.
Nomophobia – Mobilkapcsolat elvesztésétől rettegőek fóbiája. A modern kor új keletű betegsége, amely már a felnőtt lakosság kétharmadát érinti. 2008-ban még csak a lakosság fele szenvedett a “mobil fóbiától”. A szenvedő alanyok attól rettegnek, hogy valami miatt nem lehet őket mobiltelefonon elérni. Abban az esetben, ha egy nomophobiás elveszíti a telefonját, vagy nincs lefedettsége, esetleg lemerül az akkumulátora, akár pánikrohamot kaphat.
Phobophobia – Fóbia a fóbiától . Minden fóbia borzalmas és gyötrő tud lenni, közülük senki sem szeretne akár csak egyet is átélni, viszont néha pont az ettől való rettegés vált ki egy fóbiát. Ezek az emberek folyamatosan attól félnek, hogy valami iránt rettegés alakul ki bennük, így az állapot állandóvá válik, amelyet lehetetlen elkerülni.
Tetrabisphobia – Félelem attól, hogy vak sötétben nem kapsz levegőt. A jelenség nem csak abból áll, hogy a benne szenvedő önmagában fél a sötétben. Retteg tőle, hogy sötét helyen nem kap majd levegőt. Ha a sötét helyre mégis bekerül, olyan jellegű pánikrohamot kaphat, ami légszomjat okoz nála. Az ettől félő mindenképpen kerüli a sötét helyeket.
Tokophobia – A szüléstől való félelem. Értelem szerűen nők körében előforduló jelenség, amelynek köszönhetően a benne szenvedők betegesen rettegnek a szülés gondolatától. Az ilyen nők nem mernek gyermeket vállalni, súlyosabb esetben a szexualitástól is elzárkózhatnak, mert félnek a későbbi következményektől.
Ergophobia – A munkától való félelem. A vicc ebben az esetben adja magát, hogy magyar népbetegség. De hírül sem erről van szó. A valódi betegek állítólag nem találják ennyire mókásnak a dolgot, ugyanis a munkahelyük és a teljesítménykényszer érzése belőlük rendszerint pánikszerű reakciót vált ki, sőt akad olyan is, akinek már az álláskeresés is problémát okoz.
Genuphobia – Félelem a térdektől. Amikor a beteg meglát egy térdet , amely lehet akár a sajátja is, megijed és elkezd émelyegni. Ennek a fóbiának azonban velejárója az is, hogy amennyire szeretné elkerülni a térdek látványát, azok annyira odavonzzák a tekintetét, fokozva ezzel a szenvedő rettegését.
Extrophobia – Félelem a jobb oldaladon lévő tárgyaktól. Ennél a fóbiánál teljesen mindegy milyen tárgyról van szó, elég, ha a szenvedő jobb oldalán van. A betegség egy Rudolph Dexterfield nevű páciensről kapta a nevét 1957-ben, ő volt az ugyanis, akinél a világon először diagnosztizálták ezt a fóbiát, mely azt követően alakult ki nála, hogy rákbetegsége miatt kemoterápiás kezelést kapott. Természetesen létezik párja is ennek a fóbiának: Levophobia- A bal oldalon lévő tárgyaktól való félelem.
Hippopotomonstrosesquippedaliophobia- Rettegés a hosszú szavaktól. Az elnevezés véleményem szerint kissé morbid, mert az ebben szenvedő emberek még a saját betegségük nevét sem tudják normálisan kimondani. Ha egy ilyen szót látnak kihagy, vagy éppen felgyorsul a lélegzetük, ütemtelenné válik a szívverésük, elkezdenek izzadni és émelyegni.
